Kontur András 1973-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Kőfaragási és Kőszobrászati Szakközépiskolában kezdte, majd ezt követően 2008-ban szerezte meg szobrászdiplomáját a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán. Mesterei Farkas Ádám és Karmó Zoltán voltak.
A fiatal művész 2007-ben részt vett abban a nagyszabású, és komoly szakmai felkészültséget bizonyító művészi feladatban, amely során a Budapesti Műszaki Egyetem főhomlokzatának 1945-ben megsemmisült monumentális méretű, allegorikus kőszobrai kerültek rekonstruálásra és újra felállításra. A friss szemléletű és alapvetően gránittal, illetve mészkővel dolgozó művész szobrait a letisztult formavilág és a finoman áttört részletképzések, sőt, a kő anyagtulajdonságainak határait feszegető „kőfoszlányos” felületképzés jellemzi.
Kőből faragott művei nagyon erős szálakkal a hagyományhoz kapcsolódnak, de túl is lépnek azokon, új távlatokat nyitnak meg. Ez a kötődés és ez az eltávolodás, ez az értékőrzés és ez az értéktartomány-tágítási szándék mind a művek anyagiságában, mind a megmunkálásmódjukban tetten érhetők. A stílusteremtő tényezők tradíciókkal való átitatottsága mellett a művek jelentésköreit, jelenségvilágát is a múlttal teremtett viszony, illetve kapcsolat határozza meg. Kontur András kőszobrai a motívumaikon, technikai kivitelezésükön túl a mondandóik révén is a régmúlttal kezdeményeznek termékeny párbeszédet, de mindezeken túl szervesen kapcsolódnak a modern szobrászat törekvéseihez is.
Művei galériákban, kiállításokon, köztereken láthatóak. A Budapesten található Márton Áron püspök, valamint Mindszenty József bíboros szobra is az ő keze munkáját dicséri.
