A Szent Erzsébet ligetről

A Balatonpart egyik legnagyobb és legszebb parkja, Almádi legnagyobb közhasznú zöldterülete, amely még a téli időszakban is szemet gyönyörködtető látvány. A Bajcsy-Zsilinszky útnál lévő vasúti átjárótól a Wesselényi strandig húzódó parkterület, amelyet északról a vasútvonal, délről pedig a Balaton határol.

A park története Véghely Dezső természettudós alispánsága idejére nyúlik vissza. 1882 táján ő kezdeményezte Balatonalmádi parkosítását. A 10 hektár területű park fáit és cserjéit 1890-ben kezdték el ültetni. A Balaton partja ekkor még mocsaras, ingoványos volt, ezért telepítettek ide elsősorban fehér és fekete nyár- és fűzfákat.

Az 1893-ban megalakított Almádi Fürdő Részvénytársaság alapító okiratában Almádi fürdő felvirágoztatása volt a legfőbb célkitűzés. Ennek érdekében munkálkodásuk folyamatos volt, aminek szinte egyetlen ma is látható eredménye a parti sétány.

A park közvetlenül a parti sáv kivételével fásításra került, amelynek következtében már 1901-re szép nagy fák voltak megtalálhatók itt. 1902-ben került sor a part rendezésére, melynek során a nádast kivágták és feltöltötték a területet. Megépítették az új mólót és a zenepavilont. Ugyanekkor kerültek a parkba az első szobrok is, Petőfi, Kossuth és Rákóczi, majd Véghely Dezső halála után (1914-ben) állították fel az emlékpadot.

A legértékesebb fasorainak telepítése 1903-ra tehető: a különleges kehely alakúra nevelt platánfasor és narancsvörös vesszejű fűz kettős fasora kellemes színfoltja a parknak. Később az ország minden részéről érkeztek ide díszfák, főként nyír, platán, éger és mocsárciprus. Tiszafa, oszlopos tuja, nehézszagú boróka és számos fafaj változatai színezik az együttest, de figyelemre méltóak az örökzöld cserjék is. A Wesselényi strandra vezető úthoz közel láthatjuk az ősi nyitvatermők törzsébe tartozó ginkgo fát. Ez az ősi páfrányfenyő ma már növényritkaságnak számító „élő kövület”.

A Nők a Balatonért Egyesület a Norvég pályázati rendszer keretében 2008-2009-ben mintegy 50 millió forint támogatáshoz jutott, amiből a park megújult. Nem csak a zöldfelületek megújítása és a meglévő növények fiatalítása volt projektelem, hanem a gyalogutak felújítása, utcabútorok, hulladékgyűjtők elhelyezése is megtörtént.

2013-ban a Kézfogás Európa Szoborpark készült el az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 keretében Balatonalmádi város önkormányzata által LEADER pályázaton elnyert támogatás és a városhoz kötődő polgárok önzetlen támogatása segítségével.

Értékes növényállomány alapján természetvédelmi területté lett nyilvánítva 1977-ben, majd 2015-ben a Balatonalmádi város önkormányzata képviselőtestületének döntése alapján helyi jelentőségű védett természeti területként megmaradt a védettsége.