Izület

Javier de Villota: Izület

(2014, Kézfogás Európa Szoborpark)

Méret és technika: 110 x 60 x 130 cm. Műanyag, pasztell, műhab, csavarok, valamint vas-metakrillát.

Javier de Villota közelmúltban készült szobrának több értelmezése is lehetséges mind létezési mind gondolati síkon. Egyrészt, fellelhető benne a Hollywood-i filmipar ihlette játékos elem és a gyakran visszatérő, humán robotokat felvonultató mozifilmek világa, valamint a biomechanizmus tudományos, néha szigorú értelemben vett alkalmazása. Másrészt, az emberi tevékenység következményeképpen diszfunkcionáló izületek hús és vér ábrázolásán keresztül megközelíti, kifejezésre juttatja az emberi mivoltjától megfosztott állapot kérdéskörét, mely a mű létrejöttének legfőbb okát rejti.

A fenti érvek művészi nyelvezetre fordítása, valamint az igazságtalanság elleni szót emelés Javier de Villota más műveiben is fellelhetők.

A szobor eredeti anyagait üvegszállal erősítették meg, hogy alkalmassá tegyék a környezeti változásokhoz a balatonalmádi Kézfogás Európa Szoborparkban való kiállítása során.

*** Az „Izület” (Articulation) című alkotás elemzése Alejandro de Villota független kurátor, Javier de Villota közönségi kapcsolattartójának 2014. május 13-i írása.


Javier de Villota az Articulation-ról

Ez a félig-meddig emberi kar, kifordított vasszerkezet és csontozat, a mozgás és az esztétikai moduláció megtestesítője. Dinamikus jellegét a függőleges támaszték adja. A háromdimenziós élmény érzetét az izület elemeinek arányos láttatása teremti meg.

Ez a képzeletbeli végtag lehetővé teszi, hogy egy olyan modell közelébe kerüljünk, ami összeköti a jelent a múlttal a munkára teremtett, ám harci szerkezetként stilizált végtag megalázott látványa révén. A mű egy-egy része az elembertelenedéssel szembeni harc sikertelenségét próbálja feledtetni a szemlélővel.

Nemrégiben a spanyolországi San Telmo Szépművészeti Királyi Akadémia (Real Academia de Bellas Artes de San Telmo) akadémikusai közé választották.

Az alkotóról

Javier de Villota

Javier de Villota 1942-ben Madridban született, családjának harmadik generációs festő tagja. Családjában találjuk a szintén író José Gutiérrez-Solana-t (1886-1945).

Villota 13 éves kora óta autodidakta módra képzi magát, tanulmányait a neves Madridi Építészeti Főiskolán (ETSAM) végezte, ahol később évekig tanít. Ezzel párhuzamosan három éven át orvostant hallgat, valamint rajzot tanít a Madridi Művészeti Iskolában. 1972-ben festészeti kitűntetést kap a Nemzeti Szépművészeti Kiállításon. Műve a Spanyol állam tulajdonába kerül, és a mai napig látható a Reina Sofía Művészeti Központ és Nemzeti Múzeum állandó kiállításán. Ugyanebben az évtizedben tartja első egyéni kiállításait Spanyolországban és külföldön.

1978-ban felhagy a tanítással, hogy teljes egészében a szobrászati és festészeti kutatásnak szentelje magát, melyben a humanista és társadalmi-politikai elemek folytonos ösztönzést nyújtanak. A spanyol hagyományok drámai hatása alatt, valamint Goya és Gutiérrez-Solana művészetéből kiindulva hozza létre olyan sorozatait, mint: Biafra, Los Grises – Policía Armada-, Inquisición, Mercado de la Muerte, ETA, La Generación del ́98, Mad Cow o Dehumanization Echo. Műveit megtaláljuk a világ számos kortárs művészeti múzeumának állandó tárlatain Spanyolországban, valamint az USA-ban és Dél-Amerikában (Bolívia, Chile, Mexikó). Nemrégiben a spanyolországi San Telmo Szépművészeti Királyi Akadémia akadémikusai közé választották.

Javier de Villota a spanyolországi Madridban él és alkot.

Bővebben