Taubert László: A nagy bálvány
(2020, Kézfogás Európa Szoborpark)
E légies szobor harmonikus ritmusegységet alkot a park fatörzseivel. Ez különös vizuális élményt nyújt a nézők számára. Ugyanakkor a fákhoz viszonyulva egyfajta elkülönülés is felfedezhető, nemcsak a talapzat kőhasábja által, hanem a szimmetria, a frontalitás miatt alakul ki a differencia.
A szabályos vertikális forma három részre tagolódik. Az alsó részen a karcsú lábak közötti áttörés a légiességet hangsúlyozza, akárcsak az alsó törzset lezáró karcsú derék. A felső rész, a mellkas egyszerű gúlává absztrahálódik. Tölcsérformává, mely, mintha az égi szellemeket kívánná beszippantani. Egyértelművé válik számunkra, hogy stilizált férfialakot látunk. A karcsú test ideáját, mely bálvánnyá formálódott az utóbbi években.
Lehet, hogy irónia is felsejlik ebben a kifejezésmódban? Engem a kükladikus kultúra szobraira emlékeztet.
Sipos Endre, művészetfilozófus