Bika

Bika

Nagy Ágnes: Bika

(2015, Kézfogás Európa Szoborpark)

Amikor először megpillantottam a szobrot, akkor Dürer Rinocéroszt ábrázoló metszete, majd a megvadult bikát legyőző Toldi Miklós, Delacroix oroszlánvadászatot megjelenítő képe, és Picasso bikaviadalok inspirációra készült rajzai villantak fel bennem.

Nem véletlenül. A bika az egyik legrégebbi mitikus szimbólum: a krétai Minótaurosztól Nagy Ágnes szobráig. S mintha az itt látható plasztika éppen a bikában rejlő őserőhöz kötődő érzéseinket próbálná szintetizálni.

Ugyanis ezen a minden nézőpontból tökéletes vizuális élményt nyújtó körplasztikán egy eszme kettőssége nyilvánul meg. (Akárcsak Henry Moore szobrain.)

A bika testének hátsó fele statikus. Szilárdan áll a két hátsó lábán. Érezzük az izmok megfeszülő tónusát. A törzs első fele rendkívül dinamikus. Ez nemcsak a felemelt jobb első lábnak, a leszegett fejnek, a támadóállásnak köszönhető; hanem a sima és érdes (gödrös) felületek kontrasztjának.

A mozdulat, a küzdelem, ami a műtárgyban megtestesül szintén antropomorf szimbólum. Tapinthatóvá válik a szilárd földön állás, az energia koncentráció, s a támadásba lendülés örök egysége.

Sipos Endre, művészetfilozófus

Az alkotóról

Nagy Ágnes

Gyerekkorában a pestújhelyi Medgyessy Ferenc szobrász szakkörbe járt Szabó Gábor szobrászművészhez. 1990-ben kerámiaformázó szakmát szerzett, majd igazgatói korengedménnyel a Budapesti Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában („Kisképző”) folytatta tanulmányait, 1994-ben érettségizett bőrműves szakon. Hétvégente a Százados úti Művésztelepre járt Szabó Gábor műtermébe rajzolni, ahol erősen hatott rá a klasszikus műtermi hangulat és művészlégkör.

Fiatal anyaként az otthon töltött évek alatt sokat festett, megrendelésekre szobrot, kisplasztikát, plakettet tervezett és készített. Egy kiállításra való felkérés kapcsán talált rá újra a szobrászatra és a rá jellemző egyéni stílusra. Elmondása szerint nem ő választotta az állatfigurákat, azok találtak rá. Szobrai realisták, mégis átlényegültek, szimbolikus jelentést hordoznak. Erős függetlenségi törekvéseinek köszönhetően szabad, egyedi, csak rá jellemző formanyelvvel kísérletezik. A sajátos kivitelezési mód a gyermekkorban készített mediterrán agyagedényekből származik, ezek adták az előképzettséget, rutint a technikai megvalósításhoz: a samottos agyag egy jó statikai koncepció mentén megtartja önmagát.

Bővebben