Béres János: Csitri
(2019, Kézfogás Európa Szoborpark)
2019. júliusában a Szent Erzsébet ligetben került megrendezésre a háromnapos Almádi Napok. Ennek nyitónapján, július 12-én a program Béres János „Csitri” című bronzszobrának avatásával kezdődött.
A Csitri egy 110 centiméter magas torzó, amelynek nincsenek karjai, akár a milói Vénusznak. Egy kislány nővé alakulásának pillanatát rögzíti, amellyel a mű az élet folytonosságát szimbolizálja. A torzó farkán lévő kőalma a nőiességet jelképezi, továbbá a görög mitológiában szereplő aranyalmára és a tudás fájára is utal.
Béres János elmondta, a Kézfogás Európa Szoborparkba egy új alkotást készített, amely egy korábbi munkájának újragondolt változata.
„Az alkotásban együtt van játék, fantázia, rejtett erotika és a vadon derűje is. A szürreális látomású kompozícióban a művész a görög-római és a reneszánsz testábrázolásához nyúlt vissza.” – Péntek Imre, József Attila-díjas költő
„A kiásott görög kőszobrok óta a torzó elfogadott műfaj. Csak a szobrászat él vele. A Csitri egy „reneszánsz” torzó, ami az ókori hiedelemvilág és mitikus gondolatvilág intelmeihez nyúl vissza. Már nem kislány, még nem nő, de már benne rejlenek a női tulajdonságok. Tigrisfarka van, végén egy alma ül. Az alma a nő jelképe. Paris aranyalmája, amit Aphroditének, a szépség megtestesítőjének adott, kiváltva Pallasz Athénéből és Hérából az irigység és a bosszú vágyát, a viszály szítását. A kíváncsiság és engedetlenség Éva édenkerti almájának jellemzője. De a gyümölcs hordozza magházában az élet megújulását is, ami a nő legszentebb kozmikus ismérve.” – Béres János
Ez a szobor is ritmusegységet alkot a környezetében lévő park fáival. Szinte a táj részévé válik. Az organikus formák egységét a szögletes talapzat töri meg s emeli ki az alkotást. Közelebb lépve a szoborhoz egy ambivalens érzés lesz úrrá rajtunk. Egyrészt egy mívesen megmintázott, kiváló formaérzékkel rendelkező alkotó művét látjuk, s felvillannak a klasszikus értelemben vett szépség, báj. Másrészt a kamaszlány megjelenítésében olyan metafizikus- antropológiai kérdések merülnek fel, melyek megkérdőjelezik a leheletfinom szépségérzetet.
A csitri a gyermekkor és a felnőttkor határán áll. Torzó. Nem véletlenül hiányoznak a karjai. Ugyanakkor már kezd nő lenni. Kifejlődnek a másodlagos nemi jellegzetességei. Valójában kentaur lény. Ördögfarokkal, furcsa fejfedővel. Az ördögfarok végén az alma szimbolikus. (A csábításé?) S éppen e szimbólum nyomán fejthetők meg az átmeneti lény belső történései. Felnőtté akar válni, be akar illeszkedni a világba, ugyanakkor különleges – különc – autonóm egyéniség is szeretne lenni. Vannak vágyai, elképzelései, törekvései, akciói. De minden balul sül el. Öröm, vágy, boldogságeszme; félelem, szorongás, megbántottság. Angyal és ördög.
Az alkotó először úgy tűnik, ironikusan, majd drámaian vetíti ki ezeket a kibékíthetetlennek tűnő életérzéseket.
Sipos Endre, művészetfilozófus