Ré kereső

Csurgai Ferenc: Ré kereső

(2020, Kézfogás Európa Szoborpark)

„A beton régóta az építőipar eszköze, s mint ilyen, az élettelenség, az uniformizáltság szimbóluma. Szobraimmal megpróbálom leválasztani ezt a betonhoz köthető, belénk rögzült ipari jelentést, és levegős, festett, színes – velük született nehézkességüktől megfosztott – áttetsző és könnyed szobrokat készítek.

Miközben a szobrok megtartják a beton időjárás-ellenálló tulajdonságát, az adalékanyagoknak köszönhetően öntés közben annyira könnyen formálhatóvá válnak, hogy az öntőforma legapróbb részleteit is visszaadják.

Ez ad lehetőséget arra, hogy nagyméretű, nehézkes anyagból készült szobraim apró részletekkel, áttörésekkel, formai játékokkal teljesen eltávolodhassanak az anyag eredeti nehézkes, lélektelen, ipari jelentésétől.”

Ez a példány az eredeti bronz változata, ami hű tükre a művészi hitvallásnak. Tele formai játékokkal, elhagyva anyaga minden nehézkességét. Asszimetrikus forma, mégis egységben. Laza ívek, fémes hatás, áttört forma.

„Ré, a napisten az egyiptomi mitológia egyik legjelentősebb alakja. Több formában is ábrázolták, leginkább napkorongként. A kora keresztények Krisztust napisten képében jelenítették meg, később dicsfénybe, mandorlába öltöztetették a Fiúistent, amely szintén a napkorongot idézte. Rétől, a Naptól ered a fény, amely számomra rendkívül fontos, hiszen fény nélkül nincs élet, nincs szín.

A szobor formai szerkezete organikusan építkezve halad a tökéletes forma felé, és teljesedik ki a Nap szimbólumában. A teljességet jelentő kör és az osztások a folyton ismétlődő, az életünkben jelenlévő ciklikus rendszert jelenítik meg. Ez a mű számomra a Fény keresésének eszköze.”

Mikor először megláttam ezt a konstrukciót, akkor egy gépalkatrészt asszociált bennem. Lehet, hogy azért, mert annakidején munkásként görgőscsapágyakat esztergáltam.

Aztán felfedeztem a finom dőlést, az asszimetriát, a negyedkör alakú bordák és a felső körgyűrű kapcsolatát, ami a félrebillenő királyi korona képét is felidézheti. Harmadjára egy radarállomás és egy parabolaantenna formái jelentek meg képzeletemben. Ezek az asszociációk nyomravezetővé válhatnak, hiszen a forma és a rendeltetés törvényei belénk ivódtak hétköznapi ténykedéseink során.

Az itt látható formarendnek, konstrukciónak mi a funkciója? Nem gépalkatrész, nem radarállomás, nem királyi korona, hanem valami más.

Ré kereső. Az egyiptomi napistent kereső, illetve tisztelgés a világot éltető Nap szelleme előtt. Valójában ugyanaz, vagy hasonló szerepet tölt be, mint az Angliában látható Stonehenge kőoszlopai.

Nincs új a Nap alatt. Illetve ugyanúgy függünk a Nap lététől, mint őseink. S mindannyian várjuk a napfelkeltét. S mi van akkor, ha holnap nem kel fel a nap? Akkor meg kell keresnünk Rét, a napistent, hogy varázsolja elő számunkra, mert élni akarunk.

Sipos Endre, művészetfilozófus

Az alkotóról

Csurgai Ferenc

Cegléden született 1956-ban, a Magyar Képzőművészeti Egyetemet 1985-ben végezte el. Több szakmai szervezet tagja, számos szakmai díjban részesült. A beton szobrászat jeles hazai képviselője.

Csurgai Ferenc művészi tevékenységét a műfajok sokszínűsége jellemzi: a szobrászatban a kísérletezés, az új utak keresése határozza meg alkotásait. A hagyományos anyagok mellett betonból készíti szobrait, a legújabb beton csúcstechnológiát a betonkémia friss eredményeinek felhasználásával alkalmazza a minél tökéletesebb forma eléréséhez. Ezek az új anyagok lehetővé teszik a formavilág megújulását, az egyéni kifejezésmódhoz igazodó technika megtalálását. A korábbi hagyományos technikai eljárásokhoz hasonlóan formába öntéssel, illetve mintázással alakul a mű, azonban nem korlátozó tényező a méret, és szabadabb a tömegek egymáshoz kapcsolása, legyen szó akár organikus jellegű, akár konstruktív, geometrikus alakzatok, nyitott vagy zárt szoborelemek képzéséről.

Több művészeti egyetem kurzusvezető tanáraként tanítja a formaképzés XXI. századi módszereit.

A művészről bővebb információ a csurgai.art oldalon található.

Bővebben