„Az elmúlt években a geometrikus absztrakción keresztül, egy térbeli koordináta rendszerben gondolkodva, egyensúlyi helyzetekkel foglalkoztam. Munkáimban főként a nagy és a kicsi ellentétpárokat használtam. A létrejött szimmetrikus és geometrikus formákban gyakoriak az aszimmetrikus kivágások, bemélyedések, járatok. Az anyagukat tekintve, a számomra nemes matériákat használom, mint például az acélt, a bronzot vagy a követ.
Anyaghasználatom elsődlegesen az acélra irányul, mivel az elképzelt formákat és geometriai testeket ebből az anyagból tudom a legjobban megvalósítani.
Munkáimban a letisztult geometrikus formavilág használatával egyszerűségre törekszem. Célom, hogy a munkáim a rendezettség benyomását keltsék a munkán belül létrehozott harmónián keresztül. Kisebb méretű munkáim, melyek az egyensúly témájában készültek, kísérletek, megfigyelések analízisei és rögzítései. Munkásságom a szobrászat olyan alapvető problémáival foglalkozik, mint az egyensúly, a gravitáció, az arány vagy az irányok térben való kiterjedése és a monumentalitás. Különösen érdekesek számomra az olyan ellentétpárok, mint a statika és dinamika, a szimmetria és aszimmetria. A munkáimban olyan folytonosan haladó folyamatokat látok, amelyek egymásra és egymásból épülnek.
Úgy gondolom, szobraimnak nem pozitív vagy negatív érzelmeket kell kifejezniük, hanem közvetlen valóságukat, egyszerű mibenlétüket, amely magához hívja a befogadót, és arra készteti, hogy körül járja az adott plasztikát.” – Kecső Kristóf
